KÉRDÉSEK - VÁLASZOK

Egyértelműen nem. A pályázatok elbírálási folyamata és szabályai minden cégre ugyanúgy vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a cég korábban kapott-e kormányzati ígéreteket a támogatásokról vagy sem. Bármilyen magas szintű, kormányzati szintű ígéret csak a tökéletes pályázat esetén jelent előnyt, mert csak ez esetben tudja a kormányzati hivatalok legfelsőbb vezetése a pályázat alapján adható maximális támogatást megadni, míg más pályázatok esetében a szűkös források miatt előfordulhat, hogy csökkentett összegű támogatást hagynak jóvá esetleg forráshiány miatt elutasítják a pályázatot. Kormányzati elkötelezettség esetén tehát még inkább fontos, hogy tökéletesen kidolgozott legyen a pályázat.

Egyértelműen a pályázati dokumentáció tartalma alapján. Amennyiben a pályázati dokumentáció nem megfelelő, nem adható meg a korábban ígért támogatás., amennyiben a pályázati dokumentációban nem az van, amit a pályázó korábban bemutatkozáskor elmondott, szintén nem teszi lehetővé, hogy a várt támogatást megadhassák.

A megfelelő pályázat teljesen komplett, hiánytalan, számszakilag minden fejezete összhangban van egymással. Azt jelenti, hogy a kormányzati hivatalok által előírt határidőre, teljesen komplett pályázatot kell benyújtani, minden információt az igényelt dokumentumokkal kell alátámasztani.
A pályázati útmutatók a pályázati előírásokat egyértelműen tartalmazzák, ezen kereteken belül azonban számtalan változat lehetséges a pályázatok tartalmát illetően. A több milliárd Ft költségű, több száz főt foglalkoztató, több évre elnyúló fejlesztések esetében nagyon körültekintően kell meghatározni, hogy mi legyen leírva a pályázatban, hiszen csak a dokumentált költségeket lehet figyelembe venni a támogatás mértékének kiszámításánál és akinek ebben nincs gyakorlata, nem tudhatja hogyan kell ezt megoldani.

További jellemzője a jó pályázatoknak, hogy egyidejűleg elégíti ki valamennyi kormányzati hivatal pályázati előírásait, egyidejűleg összehangolt formában és tartalommal kell azokat benyújtani a hivatalokhoz.

A jó pályázat nemcsak az előírt nyomtatványok kitöltéséből áll, hanem esetenként több tucatnyi előírt mellékletből is, melyek egy jelentős részét - kellő tanácsadói segítség nélkül - a pályázó cégek nehezen tudják jól összeállítani, emiatt számos hiánypótlás szükséges. Egyes pályázati pormákban előfordul olyan szabályozás, hogy ha a hiánypótlás lezárulta előtt a fejlesztés elkezdődik, megkezdett beruházásnak minősítik, amivel már nem lehet pályázni.

Pályázatonként nagyok az eltérések. Általános tapasztalat, hogy a pályázóknak kevesebb, mint a fele nyer el támogatást, viszont vannak olyan pályázati formák is, ahol kevesebb, mint 20 százalékuk nyer a pályázóknak. Meglepő viszont, hogy a vesztesek között igen nagyszámú olyan pályázó van, akinek a projektje alkalmas lenne a támogatásra, ám a pályázati dokumentáció és/vagy a pályázati ügyintézés nem megfelelő.

Általános gyakorlat, hogy jóval több az igény, mint amennyi pénz áll rendelkezésre a kormányzati hivatalokban, ezért nagy versenyfutás van a támogatások elnyeréséért, főleg a vissza nem térítendő támogatásokért. Az elsőre jól összeállított pályázatoknak sokkal nagyobb esélyük van arra, hogy támogatásban részesüljenek.

Egészen bizonyos, hogy a kormányzati támogatások nélkül is megvalósítanák magyarországi beruházásaikat a nagy multinacionális cégek. Azonban a legtöbb cég vezetése presztízskérdést csinál abból, hogy a cégük a magyar kormánytól mennyi támogatást nyertek el, és mennyit a hasonló cégek.
A tapasztalat azt mutatja, hogy 1 millió dollár feletti beruházás esetén már nagyon odafigyelnek a multinacionális cégek vezetői a támogatásokra, hiszen a 80-100 millió Ft vissza nem térítendő támogatás esetenként 80-100 dolgozó éves bérköltségének felel meg Magyarországon. Ha pedig több forrásból esetleg több millió dollárnak megfelelő állami támogatás is elérhető, akkor a cégek felső vezetői akár el is veszthetik állásukat, olyan esetekben, ha a pályázati feladatokat nem jól oldják meg, nem megfelelő tanácsadót kérnek fel, vagy nem veszik komolyan a pályázati előírásokat. Téves az a feltételezés, hogy bármely nagy cég fejlesztési pályázata mindenképpen megkapja azt a támogatást, amire a pályázati kiírás alapján számítottak.

Számos negatív példa mutatja, hogy ha a pályázati dokumentáció nem tökéletes, egyáltalán nem biztos, hogy elnyeri az igényelt támogatást a cég, bármit is ígértek korábban neki valamely hivatalban.

A pályázati ügyintézéshez olyan esetekben célszerű erre szakosodott tanácsadó céget felkérni, ha a pályázó cégnél a szükséges műszaki-gazdasági ügyintézéssel foglalkozó munkatársai kevesen vannak ill. nagyon elfoglaltak, nem ismerik teljes körűen a pályázati feltételeket, nincs napi kapcsolatuk a pályázatokat kiíró kormányhivatalokkal, és nem szándékoznak átfogó ismereteket szerezni a pályázati ügyintézés területén, ehelyett kiszervezik azt a feladatot erre szakosodott cégeknek.
Tapasztalataink szerint a pályázatkészítéssel foglalkozó tanácsadó cégekkel szembeni követelmények közül a legfontosabbak:

- rendelkezik-e a tanácsadó cég nagyszámú referenciákkal az elnyert támogatások, ezen belül hasonló cégek és feladatok esetében,

- milyenek a tanácsadói munkák számszerűsíthető mutatói / nyertes pályázatok száma, a tanácsadást igénylő cégek száma, a pályázatokkal elnyert összes támogatások Ft-ban, a nyertes pályázatok aránya a be-adott pályázatokhoz képest stb./,

- beszerezhető-e referencia vélemény a tanácsadói munkáról a megbízó cégek felső vezetése részéről /telefonon vagy személyes beszélgetés keretében/,

- beszerezhető-e referencia vélemény a pályázatokat kezelő kormányzati hivatalok részéről /telefonon vagy személyesen/,

- rendelkezik-e magas fokú felkészültséggel és ezen belül teljes körű számító-gépes támogatással a pályázati dokumentációkhoz szükséges számítások terén,

- van-e gyakorlati jártassága a hiányos információk pótlásában és a pályázati folyamat során bekövetkezett változások lekezelésében /annak érdekében, hogy emiatt a pályázatokat ne utasítsák el/,

- vállal-e teljes körű pályázati ügyintézést a tanácsadó cég a pályázó cég helyett a pályázati koncepciótól az elnyert támogatások folyósításáig,

- rendelkezik-e a tanácsadó cég a pályázati szabályok és a vonatkozó kormányrendeletek teljes körű, naprakész ismeretével,

- van-e állandó, napi kapcsolattartás a tanácsadó cég és a pályázatokat kiíró kormányzati hivatalok között,

- van-e jó hírneve a tanácsadó cégnek a pályázati ügyintézések terén,

- van-e vállalkozói készség a tanácsadó cég részéről, mely teljes egészében vagy részben sikerdíj formájában kapja a díjazást, a pályázatkészítési tanácsadó cég az elnyert támogatás folyósításáig képes-e saját maga finanszírozni a kiadásait,

- van-e a tanácsadó cég szerződésében felelősségvállalási készség a pályázati ügyintézésért /például hibásan végzi el a pályázati tanácsadó a feladatot vagy mulasztást követ el, hajlandó-e kártérítést fizetni a meg-bízónak/,

- rendelkezik-e a tanácsadó cég olyan saját készítésű írásos anyagokkal, amelyekkel a pályázati folyamat legelején pontos tájékoztatást képes adni a főbb tudnivalókról /pl. milyen a pályázati folyamat, mik a szükséges információk a pályázatokhoz, mik a pályázatok esetében a formai és tartalmi követelmények, mik a pályázaton való részvétel feltételei, milyen esetben utasíthatók el a pályázatok, mik a pályázati határidők, mit kell majd a támogatási szerződésben vállalni a pályázónak, milyen szankciókra számíthat a pályázó, ha nem teljesül a vállalás, stb./

- tud-e mutatni a tanácsadó cég nyertes pályázatokat és azok megkötött szerződéseit a kormányzati hivatal és az általa menedzselt pályázók között /természetesen nem lemásolási céllal kell ezeket kérni, csak a hitelesség miatt/.

- Számos probléma lehetséges, melyek közül a legfontosabbakat emeljük ki:

- a "O" készültségi fokot eltérően értelmezik a pályázatok kiírói,

- a számviteli előírásokhoz képest eltérő értelmezések vannak, hogy mi számít a támogatás vetítési alapjába,

- számos kormányrendeletnek és pályázati útmutatónak kell megfelelni,

- közbeszerzési előírások vannak, amit nem egyértelműen értelmeznek a pályázatok kiírói,

- a pályázatok benyújtásához minden előírt feltételnek rendelkezésre kell állni (biztosíték, ajánlatok, szakhatósági engedélyek, pénzügyi feltételek, piaci megalapozottság stb.), holott ezek egy része később keletkezik,

- a beruházás megvalósítása során bekövetkező változásokat nehéz lekezelni és átvezetni a pályázati dokumentációkban és a szerződésekben,

- több pályázat együttes beadása esetén valamennyi pályázati kiírás feltételeinek egyidejűleg meg kell felelni,

- számos olyan pályázati kiírás van, amely csak rövid ideig létezik és ezekre igen gyorsan kell komplett pályázatot kidolgozni.

A pályázati rendszerek működtetése általában meglehetősen merev szabályok szerint történik, a pályázati feltételrendszer nem követi a beruházási és fejlesztési gyakorlatot. A pályázati hivatalok ugyanis azt feltételezik, hogy a pályázatban bemutatott fejlesztés azonos lesz azzal, amelyről a pályázó elszámolást készít. Ez azonban az esetek több mint 90 százalékánál nem így van, ezért többszöri személyes és írásos egyeztetés sorozat szükséges a következő témákban:

- a pályázatban leírthoz képest a helyszíni szemlén tapasztalt eltérések elfogadtatása,

- a helyszíni szemlén tapasztalt beruházási jellemzőkhöz képest a szerződésbe foglalható beruházási jellemzők elfogadtatása,

- a szerződésben foglal beruházási jellemzőkhöz képest a teljesítési dokumentációban lévő eltérések elfogadtatása.

Sokan állítják, hogy a kormányzati hivatalok túl sokat akarnak tudni a fejlesztésekről, és eléggé bürokratikus az egész eljárás. Ez igaz, de be kell látni, hogy a megalapozott döntés-előkészítéshez ezekre szükség van. A jó pályázati tanácsadó cégtől viszont elvárható, hogy segítsen a bürokratikus akadályok leküzdésében!

Számos probléma lehet, amelyek közül a legsúlyosabbak:

- a pályázatot alaki-formai hibák miatt már az elején visszautasítják,

- az előírt feltételeknek csak nehézkes és hosszúra nyúló hiánypótlással tud eleget tenni a pályázó,

- tárgyalássorozatot kell kezdeményezni a kormányzati hivatalokkal, annak érdekében, hogy ne utasítsák el a pályázatot, és ez megalázó lehet a pályázóra nézve,

- a pályázati folyamat túl hosszúra elnyúlik, a pályázó így sokkal később jut az elnyert támogatáshoz,

- fennáll a veszély, hogy nemcsak jóval később, hanem jóval kevesebb támogatáshoz juthat hozzá a pályázó, ha a pályázat csak részben felel meg az előírásoknak,

- a pályázó vezetése kénytelen maga is belebonyolódni a pályázati rendszer szabályainak értelmezésébe, hogy rájöjjön, milyen hibákat követett el a pályázó cég és esetleg a tanácsadó cég.

Ezt célszerű több lépcsőben megtenni:
a ) Fel kell kérni részletes ajánlatadásra a pályázatkészítési és -menedzselési feladat iránt érdeklődő, szóba jöhető tanácsadó cégeket, be kell kérni tőlük a referenciákat, a korábbi megbízóknál a kontakt személyek elérhetőségi adatait, természetesen bizalmasan kezelve az anyagokat.

b ) Külön-külön tárgyalást kell folytatni velük és pontos képet kell alkotni a munkájukról, megkérdezve korábbi partnereiket és a kormányzati hivatalokat egyaránt.

c ) Fel kell állítani egy értékelési szempontrendszert a megfelelő tanácsadó kiválasztásához.

Csak azonos szolgáltatás és referencia háttér esetén célszerű az alacsonyabb áron vállalkozó tanácsadót választani. Túl nagy kockázatot vállal a pályázó cég, ha csupán a legkisebb vállalási díjat veszi alapul. A nyertes pályázatok nagy számát, pályázatnyerési arányt és a referenciákat minden tanácsadó cégnél kiemelten fontos szempontként kell figyelembe venni.

JoomShaper